Egy pillantás a telefonra és máris pontosan tudhatjuk, hogy hány fok van, és mire számíthatunk. De valahogy időről időre a 25°C mintha 19°C lenne, vagy éppen fordítva. Erről nem a hangulatunk, vagy valamilyen nehezen mérhető külső tényező a felelős, hanem a páratartalom.

A hőérzet csalóka, de befolyásolható is. Hogy pontosan miért és hogyan? Ebben a blog cikkben ezzel a kérdéssel foglalkozunk. A továbbiakban az emberi test és a páratartalom kapcsolatáról írunk, illetve arról, hogy miként tartható fenn a komfortos hőérzet.

Először is, mi is az a hőérzet?

A hőérzet egy tudati állapot, amely a hőmérsékleti környezettel kapcsolatos elégedettséget fejezi ki. Az ember hőérzete egyéb tényezők mellett főként a bennünket körülvevő levegő páratartalmától függ. Néha 25°C-ban is fázunk, míg máskor 19°C-ot is kellemesnek érezzük. Ennek okát a levegő eltérő páratartalmában kell keresni. Magasabb páratartalom esetén javul, azaz ugyanazt a hőmérsékletet magasabbnak, alacsony páratartalom mellett pedig romlik hőérzetünk, azaz ugyanazt a hőmérsékletet alacsonyabbnak érezzük.

Száraz levegő hatása

Ha a relatív páratartalom alacsonyabb 30%-nál, akkor beszélünk száraz levegőről. Ha ilyen helyen hosszabb időt töltünk, azt érzékelni fogjuk, hiszen az ennyire alacsony páratartalom kiszáradt bőrhöz, megrepedező ajkakhoz, könnyen vérző, kiszáradt orr nyálkahártyához és égő/viszkető szemekhez vezet. Ezen felül csökken az oxigén felvétele a véráramban, illetve fokozódik a meghűléses megbetegedések veszélye. Kevésbé látványos, de annál kellemetlenebb tünet még a fejfájás, az ingerlékenység, vagy a rossz alvás is.

Párás levegő hatása

Az sem kedvez az egészségünknek, ha túl párás a lakásunk levegője. Ilyenkor bőrünkről csak lassan párologtat, ami azt az érzetet kelti, mintha melegebb lenne a valós hőmérsékletnél. Ez az asztmában szenvedő gyerekeknél légzési nehézségeket – akár fulladást – idézhet elő, sőt még egészséges embereknél is asztmatikus tüneteket válthat ki. A hővisszanyerős szellőztetés asztmára gyakorolt pozitív hatásáról itt bővebben is olvashatsz. A túlságosan páradús levegő frusztrációt, szorongást, levertséget, de még reakcióidő csökkenését is eredményezhet. De nem csak mi fogjuk rosszul érezni magunkat, ha ez az állapot tartósan megmarad: penészedni kezdhetnek a falak, nedvesedhetnek az ablakok, dohos szagú lehet a lakás levegője. Ennek következtében az allergia, és asztma is nagyon könnyen kialakul nedves környezetben. A poratkák páradús levegőben könnyen szaporodnak, melyek jelenléte ugyancsak allergiás megbetegedésekhez vezethet.

Az ideális állapot

Az emberi szervezet, és az otthoni bútorok, illetve növények többsége számára is a 30-65%-os páratartalom a leginkább megfelelő. Ezen a hátáron kívül eső értékek már szélsőségesnek mondhatóak, és akár rövidebb távon is egészségügyi probémákhoz vezethetnek.

Hogyan befolyásolhatjuk a páratartalmat?

A Zehnder hővisszanyerős rendszereknél a legtöbb gép esetében, mint például a Zehnder Comfoair Q sorozatnál is lehetőség van entalpia hőcserélővel megrendelni az eszközt. Ezek képesek a párásításra a téli száraz időszakban, illetve a páracsökkentésre a nyári melegben. Használatukkal elkerülhető a lakás téli kiszárítása, amely egy gyakori probléma a normál hővisszanyerős gépek esetében.

Összefoglalva

A hőérzet egy tudati állapot, amit a környezet páratartalma befolyásol. Az ideális páratartalom 45-55% körüli. A 30%-nál alacsonyabb, vagy a 65%-magasabb páratartalom már okozhat egészségügyi panaszokat is. A páratartalom pedig egész évben kézben tartható egy entalpia hőcserélővel felszerelt hővisszanyerős szellőztetőgéppel telepített rendszer birtokában.

Ha felkeltettük érdeklődését, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot és ismerje meg a Zehnder megoldásait! Telefonszámunk: +36 30 815 2151, mail címünk pedig: info@airzone.hu